2 évvel ezelőtt még szánalmasnak találtam,
ma viszont inkább aranyosnak, hogy a németek mennyire tudják értékelni a
napsütést. Amint a felhők mögül akár csak 5 percre is előbújik a nap, ők már kint
ülnek, nem számít, hogy egyébként cask 10 fok van. Ha pedig megérkezik a (pár
hetes) nyár, a parkok csordultig vannak a bikiniben, fürdő (alsó)nadrágban
(egyes park szegletekben akár anélkül) napfürdőző emberekkel. Ez hétvégén már
annyira durva méreteket ölt, hogy nincs semi privát szférád…
Ma van szerintem az idei nyár eddigi
legmelegebb napja itt Berlinben, és mivel szabadnapos vagyok, elsétáltam (kb. 3
perc) a közeli parkba egy kicsit olvasgatni, napozgatni, és nagyon jól is
esett. Igaz, hogy még mindig hiányzik nyaranta a tenger, igyekszem is legalább
évente egyszer eljutni valami meleg helyre, de hát a kicsit is értékelni kell,
nem igaz? Egészen a múlt hét végéig kabátban jártam…ahhoz képest most szinte
Hawaii-on érzem magam. J
Sminkesként természetesen nagyon érdekel a
bőrápolás, a bőrvédelem; úgy gondolom, hogy a bőrproblémák megoldása nem az
alapozó felvitelével, még csak nem is a hidratálással, hanem a helyes táplálkozással,
belső hidratálással és általánosságban az egészséges életmóddal kezdődik.
Természetesen rengeteg teória létezik
arról, hogy mi is az egészséges életmód része, táplálkozásban is és azzal kapcsolatban
is, hogy mitől lesz szép a bőrünk, és mivel ártunk neki. Az esetek 90%-ában a
napsugárzás kártékony hatásairól lehet olvasni, és arról, hogy minden eszközzel
védekeznünk kell ellene, hiszen a bőr öregedéséért nagyon nagy részben Ő (a
nap) a felelős.
Munkám során is rengeteg olyan - főként
idősebb, de sajnos fiatalabbakkal is - nővel találkoztam, akik pigment
zavarokkal, májfoltokkal küzdenek, és már nem tudják, hova forduljanak
megfelelő fedésű alapozóért. Ez is azt erősíti meg, hogy a napsugárzás ellen védekezni
kell.
Mivel igen sok az ellenérv, nagyon szöget
ütött a fejemben az a youtube video (http://www.youtube.com/watch?v=VNxacwPe5Vw&feature=BFa&list=ULWye6RRHhBgs),
amit ma délelőtt láttam. Egy brit nutritionist, Star Khechara azt mondja, hogy
igenis ki kell tennünk magunkat a napsugaraknak, hiszen a nap energiát ad, és ez
az egyetlen módja szervezetünkben a D vitamin előállításának. Az állati eredetű
táplálékon keresztül bevitt D vitamint fake-nek
nevezi. Természetesen nem arra buzdít, hogy minden “hófehérke” feküdjön ki a
tűző napra 3 órára, és égesse magát szénné, hanem arra, hogy lassan és fokozatosan
-de napvédő krém nélkül - napfürdőzzünk, mégpedig rendszeresen. A napvédő krémeket veszélyesebbnek tartja mint a napot. Ha pedig az
ember már szerzett egy kis színt, az maga a napvédő “szer”. A helyes -
gyümölcsökben, zöldségekben nagyon gazdag - táplálkozás is véd a leégés ellen. Azt mondja, hogy ha az ember nem kap megfelelő mennyiségű D vitamint, azzal elősegíti különböző daganatos betegségek kialakulását. Ezt arra hozza fel ellenérvként, hogy sokan a napsugárzást teszik felelőssé a bőrrák kialakulásáért. Miközben a napvédő szerek évről évre kelendőbbek a piacon, ezzel párhuzamosan a bőr rákos megbetegedéseinek a száma is felfelé ível. Ez valóban figyelemre méltó. Arról már korábban is hallottam, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy milyen naptejjel védekezik az ember, mert azok a készítmények, amik kémiai úton védik a bőrt, maguk is kártékonyak.(Ennek biztosan még jobban utána fogok olvasni a napokban.)
Ezen a videón felbuzdulva - mivel nekem azért már az
áprilisi görög nyaralás és a 2 héttel ezelőtti magyarországi kiruccanás során let
egy kis színem - ma másfél órát töltöttem a napon, mégpedig napkrém nélkül. Az
arcomra sem tettem extra semmit, de még talán a délelőtt felkent SPF 25 -et
tartalmazó arckrém hatott valamit, és azért biztos ami biztos feltettem
napszemüveget és kalapot J
Azt már biztosan állíthatom, hogy nem égtem
le, és nagyon szépen barnultam a relative rövig napon töltött időhöz képest. DE: egyrészt nem a földközi tengeri
vagy afrikai napról beszélünk, hanem a szánalmas - magához képest azért persze
meleg - észak-németországi napról, másrészt pedig azért még egy alkalomból nem
vonok le messzemenő következtetéseket. Hozzáteszem, maga a nutritionist csaj
Dél-Angliában lakik, ahol azért megint csak viszonylag nehéz leégni…
Szóval az a lényeg, hogy nem tudom
eldönteni, hogy higgyek-e a teóriának. Ha valakinek van ezzel kapcsolatban
infója, azt szívesen “meghallgatnám.”
No comments:
Post a Comment